Egy kis hűsítő

Korán ébredt és kereste képet és a témát, miről írjon. Zenét is keresett. Túl hamar elfogyott a kávé a csészéjéből. Szabadnap, hőségriadó. Ez egy jó kép lesz hűsölni! 

Nyár közepén, az éjszakából a korareggelbe így elviselhető a meleg. Ad egy kis enyhülést a természet és bevethetjük a trükköt, hogy téli képeket nézegetünk. Ez itt 2015. január 25-én, egy szép téli estén készült az utcában, ahol Sztív lakik. Az utca most is csodás, csendes, rendezett. Minden ház előtt egyedi az előkert és az utcakert. Ki-ki a maga ízlése szerint alakította ki, van, ahol diófa áll, fenyő, vagy gyümölcsfa esetleg virágoskert. Az egyik oldalon van csak betonjárda végig az utca hosszában. Egy kőműves bácsi (akit Sztívnek hívtak) készítette vagy hatvan-hetven éve, talán régebben, azóta kopnak rajta a cipőtalpak.

Még pár nap a munkában és jön egy hét szabadság, szabadulás a gépzajból, mert amúgy szabadság van. Még... Kitart a meleg, irány a Balaton. Mintha haza mennék. Emlékszem a gyermekkori nyaralásokra, mekkora élmény volt megindulni a nagy vízhez. Apa, anya, hugi meg én. A világvégén volt, bárhová is mentünk a 120-as piros Skodával, később a vajszínű TLX-es Dacia-val, de mindenhova odaértünk. Apám nagy jövő-menő volt az országban, egy térkép volt a fejében. Ez amúgy máig tart, a fővárosban ma is mondja az utcákat a tereket, jobban, mint a GPS. Lassan kezdek én is beletanulni, ha lehet nem kapcsolok navit. 

Keresek egy kis tanulni valót is mindjárt, csak töltök egy citromfű szörpöt, jó hideg szódával. Meg most megszólalt a lejátszási listából Johnny Cash-től a Hurt. A szomorú Öreg. Elmeséli az életét a dalban. Szerencsére nem depresszív a lejátszási lista, inkább hullámzónak mondanám, mert amíg elkészítettem a szörpből az üdítőt, már átváltott a lejátszó Gigi D'Agostino L'Amour Toujours-jára. Hát igen, nyár van, fesztivál van, amíg vizünk van, nem igazán számít, mi van a nagyvilágban.

Ötre kanyarodik az óra, pirkad. Nem mozdul a levegő. Nem akar bejönni ez a kellemes hűvös az ablakon át a szobába. Akkor kimegyek locsolni. Épp pázsitot kelesztek egy kis darabon. Szórva vetettem, macska perspektívából mégis szabályos sorokban kel az angolperje. Már tolakodik benne a kövérporcsin meg pár őshonos sztyeppei poa vagy más franc tudja mi, majd megritkítom kézzel. Itt sincs kedvem vegyszereket bevetni.

Na tünés, sok a dolog és ketté kell osztani a napot, mert déltől háromig biztos behúzódok és ha téli képeket nem is nézegetek, de csak hűsölök és zenét hallgatok.

Sztív