Első nap

Első nap az iskolában. Csupa élmény, csomó eddig ismeretlen ember(palánta). Az újdonság varázsa. Első nap az új munkahelyen, szintén hasonló. Itt most pár előadásra jött össze néhány szőlész és/vagy borász kolléga, talajtani, növényélettani szakember. Nem volt szükségük modern technikára, a "kivetített" panoráma pont megfelelt bármelyik előadáshoz. 

Ezen a szép esős, őszi napon Sztív is újra az iskolában érezte magát. Egy csomó jó (szak)ember vette körül, akiknek itta a szavait, mint a hosszú nyár után szomjas táj földje a csendes őszi esőt. Nem tudott betelni a ráöntött tudással és tapasztalattal, habár saját magának is volt már valamennyi, még, még, még, hiszen nincs olyan megrakott szénás szekér, amire ne férne még. 

Közelgett az első nap az új munkahelyen, ez is felvillanyozta, igyekezett hasznosan tölteni az utolsó szabadnapjait. Volt az egyetemen, hazajött erre a rendezvényre, szüretelt, barátoknak segített, szépítette az udvarát, míg elérkezett a következő hét szerda, tegnap.

One day, day one... Sokszor ott van mostanában a közösségi média posztjaiban ez a motivációt célzó kifejezés. Az első része azt jelenti, "majd egyszer". Ábrándok és halogatás. A második része szó szerint azt jelenti "első nap". Tágabb értelemben ez a "most kezdem el"-t jelenti. Ma van az a nap, amikor teszek az álmaimért, a céljaimért, hogy megvalósítsam, elérjem azokat. És talán hordozza magában azt a jelentést, hogy az a "varázslatos első nap", amikor minden érdekes. 

Így jó kelni, így jó az előttünk álló napra tekinteni, így jó várni, mi fog következni, azzal a varázslattal, hogy ez az első nap! Minden nap első nap, mondják a borászok, ha szüretről van szó és ez alatt főleg azt értik, hogy minden a szőlőfeldolgozásban használt eszköznek olyan tisztának kell lennie, mint az első napon. Ez a minőség egyik sarokpillére. Minden nap első nap, mert mindegyik tartogat valami újat, érdekeset. Ez a felfogás a gondolkodásunk (jó) minőségének tartóoszlopa. Tartogathat persze gondot, bajt, problémát, nehézséget is az éppen előttünk álló nap, de bármi jön is szembe, az első nap frissességével képesek lehetünk megoldani, minden nap. 

Bizony, Sztív igyekszik így szemlélni a világot és megosztani másokkal ezt a szemléletet, most itt is. Azzal, hogy végre a szerencsés véletlennek / az univerzumnak / csoda tudja minek köszönhetően olyan munkát talált, ami a végzettségének és az érdeklődésének is a leginkább megfelelő, még könnyebben megy motivációs jelleggel okoskodni. Meddig tartott, mire ide elért? Legalább tíz év munka, mondjuk úgy: tíz plusz. Ebből az utóbbi három már "fájdalmasan rabszolgás" volt és természetesen így felérve oda, ahonnan ilyen panoráma van: megérte. 

Az első napon minden új és érdekes volt. Új emberek, mindenki egy különleges egyéniség, mindegy, hogy egyszerű kétkezi munkás, traktoros vagy más, beosztott vagy vezető. Sztív igyekezett mindenkinek legalább a keresztnevét elsőre megjegyezni és pár szóval ismerkedni. Úgymond jó rutint szerzett ebben is az elmúlt pár évben. 

Estére elégedetten tért haza az otthon melegébe, szárdani tette a holmiját, mert úgy nézett ki, mint az öntött ürge. Hamar pirítani való kenyeret keresett, de még jobbat talált, szezámmagos zsemlét, amit három részt vékonyra vágott, aranybarnára pirított és még melegen megvajazott. Két szeletet megsózott és még tepertőkrémmel is megkent, tett a tetejére ropogós zöld paprikát, egy kis majonézt, egy kis ketchupot. A harmadik részt, a zsemle szezámmaggal bőséggel borított tetejét ezek után vajazta meg, egy baráttól vett akácmézet csorgatott rá és a falatot a szájában fehérborral locsolgatva fogyasztotta el desszert gyanánt. 

Hmmm...! Próbáljátok ki ti is, ilyen az első nap!

Sztív