Fényes

Ma ismét itt járt. Lehet, van annak már huszonöt éve, hogy először szaunázott itt. Azok az ismerős arcok, akik ma is töltötték a vasárnap délutánjukat huszonöt évvel ezelőtt is ugyanígy itt voltak, s talán még ennél is régebben. Egy közösség, amiben mindenki családtag. Az is, aki először jön ide, az is, aki századszor, ezredszer. 

Nincs ennél varázslatosabb hely. A nagy ablakokon át, a forróságból bámulni ki a tóra. Tavasszal, nyáron, ősszel, télen, bármikor. Egy megbízható vállalkozó üzemelteti, mióta csak ide járok. Egyszer ingott meg a helyzete és aki helyette volt, minősíthetetlen munkát végzett. Mert ez a hely, mindegy mennyi haszna van rajta Pityunak, nem erről szól. Az emberekről szól, a közösségről szól, ami ide kötődik évtizedek óta. 

Annyit keres rajta, amennyit akar. Az ő dolga. Senkit nem zavar, senkit nem érdekel. Karban tartja, ha teheti bővítgeti, szépíti. Jó gazdája az épületnek. A változások, amiket véghez vitt csak annak nem tűnnek fel, aki nem jár ide. Például a tisztelt képviselők az önkormányzatból. Akik ismét szereptévesztésbe kerültek. Mi választottuk őket, hogy a mi érdekeinket képviseljék, nem a sajátjukat, nem a polgármesterét és így tovább. A mi jóvoltunkból kapják a tiszteletdíjukat, azon illene járatni a gondolataikat, hogy az emberek, a közösségek javára hozzanak döntéseket. 

Gyenge lábakon áll az önkormányzati költségvetés talán? Nem lep meg, az országé sem mondható sem stabilnak, sem kiszámíthatónak, még ha a propaganda médiabirodalom ezt is szajkózza. Nem az a megoldás, hogy egyik napról a másikra "tönkre teszünk" egy vállalkozást, mert kétszer annyi (nem tudom hányszor annyi) pénzt kérünk tőle, mint eddig. Nem az a megoldás, hogy figyelmen kívül hagyjuk annak a közösségnek az igényét, amelyiket ez a vállalkozás kiszolgálja. 

Igenis az a megoldás, hogy tisztességes tárgyalási lehetőséget biztosítok a folytatásról és ha már szükséges is a bérleti díjon emelni, úgy igyekszem azt belőni, hogy reális és kitermelhető legyen az aktuális gazdasági helyzetben. 

Úgy látszik minden ilyen déli gyümölcsös politikai tömörülés romlásra van ítélve. Az országban a narancs, Tatán meg a füge. Hát ez van, tévedtünk. Mondjuk Tata közössége már bizonyított. Nem lesz parádés hotel az Öreg-tó partján. Jó lenne, ha egy kisebb közösség igénye is meghallgatást nyerne és nem erőből próbálnának meg a tisztelt képviselők cselekedni. Csak mert (még egyszer mondom) ők vannak értünk, nem mi értük. 

Őszintén bízom a józan ítélőképességükben (mert naiv vagyok). Ha ezzel mégsem rendelkeznének, szeretném emlékeztetni a tisztelt döntéshozókat: leválthatók. 

Őszintén hiszem, hogy a közösség ereje ismét győzni fog, ha már győzni kell a képviseletünkre megválasztottak döntéseivel szemben. Bizony. 

Fogy az idő a szerződés megújításáig. Addig azt hiszem, annyit tehetek, hogy akármikor csak tudok, jövök és örömmel fizetek a pihenésemért, a jólétemért, a jóllétemért az üzemeltető vállalkozónak. Talán a kedves képviselő hölgyek / urak is megtehetnék egyszer. Csak azért, hátha megérzik, megtapasztalják az érzést, hogy az, ami itt van és működik, nemzeti kincs. A miénk. Szeretjük, óvjuk. Jó így nekünk. Aki ide jár, tesz érte, hogy működjön, szép maradjon. Ezt illene szem előtt tartani. 

Sztív