Látomások

Elképzelt jövő egy konferencián hallottak alapján

Sztív egy mezőgazdasági szakmai konferenciára érkezett a tóparti városba, ahol egy elegáns szálloda biztosította a rendezvény helyszínét. Ez a tizedik ilyen konferencia az országban, még a volt köztársasági elnök is felszólalt az első napon. 

Több szekció is érdekesnek ígérkezett, elsőnek bankárok kerekasztal beszélgetése volt a legérdekfeszítőbb, az aktuális és a lehetséges jövőbeli gazdasági és agrárgazdasági helyzetről, lehetőségekről.

Volt idő körbe nézni a nagy előadóteremeben, mégis kik foglaltak helyet. Úgy tűnt mindenki kicsit túlöltözte magát: legszebb ing, új öltöny, új zakó, új cipő? Vagy egyszerűen csak azok ülnek itt, akiknél ez megszokott, mondhatni hétköznapi viselet. Vajon ki az, aki beülne közülük a húsz éves traktorba, hogy elinduljon permetezni egyet a birtokán?

Növényvédelmi szekció volt a következő, ahol az első előadó mondott érdekességeket, de az őt követő nem bizonyult jó választásnak. A kis terem zsúfolásig megtelt, így a levegő hamar elfáradt, jobbnak tűnt odakint. 

A kiállító cégeknél nem csak a standok voltak dekoratívak, hanem a hölgyek is. Különösen annál a cégnél, amely ötszázmillió forintos beruházási összeg alatt jóformán szóba sem áll senkivel. Így már érthető, miért néz ki mindenkin úgy az öltöny, a kiskosztüm, mintha most sétált volna ki a szabótól.

Hamar elszaladt a délelőtt és ebéd után volt egy olyan szekció, ami igazán mozgatta Sztív fantáziáját, ez pedig a drónokról szólt. Mert manapság szinte minden erről szól. Hogy az emberek minden lehetséges módon az égbe vágynak, akár a madarak. Nagyon fontos fejlesztési területe ez a jövő agráriumának és szélesebben nézve a pályát, még annál is többet jelent. Úgy is mondhatnánk, amelyik nagy gépgyártó cég ma nem foglalkozik ennek az üzletágnak a kialakításával, az holnap már nem biztos, hogy olyan jól megél, mint eddig.

És itt szaladt el Sztív képzelete. Milyen lehetséges jövőt hordoz a technológia ilyen irányú fejlesztése és széleskörű alkalmazása? Nem csak a növényvédelmi drónok vonatkozásában. Hogy fog hatni ez a társadalomra a jövőben. Lássunk először borúsan, disztópikusan.

Olyan jövő bontakozott ki, melyet senki nem várt. Megszűnt a szabad világ. Az emberiség élelmiszerrel való ellátása elsődleges fontosságúvá vált a megváltozott éghajlat miatt. Nem volt már szabad kijárni a határba, mint régen. Védőruha nélkül a városokban sem volt ajánlatos járni. A földeken minden műveletet programozott gépek végeztek, önjáró és önrepülő üzemmódban, olyan időzítéssel, amilyet az adott növénykultúra éppen megkívánt. Már nem csak a növényvédelmet látták el a drónok. Miniatűr drónok végezték a megporzást, segítve a még megmaradt méheket, állandóan monitorozták a fejlődő növényeket. A begyűjtött vegetációs és meteorológiai adatokból mesterséges intelligencia számolta ki a következő öntözés vagy hozamfokozó vagy növényvédelmi kezelés szükségességét. 

A zöldek és a szélsőséges spiritualisták persze tiltakoztak. Meggyőződésük volt, hogy az így termelt élelmiszer nem lehet teljes értékű, nem Istentől való. Az ellenvéleményen lévők azt hangoztatták, az ember ezekkel az eszközökkel csupán segíti Isten munkáját. A tiltakozók gyakran vadásztak drónokra a szabadban. Ügyes fiatal informatikusok, gépeket, programokat, műholdakat hekkeltek meg, hogy tönkretegyenek pár gépet, amik valójában az ő kenyerük, az ő gyümölcsük termésbiztonságát is hivatottak szolgálni. A kisebb gazdálkodók, az automatizálás miatt dolguk nem sok lévén, a földjeiken járőröztek, ódivatú fegyverekkel védték az eszközeiket, kilőtték a támadó drónokat.

Vagy nézzük inkább optimistán.

Ahogy az élet számos területén, az élelmiszer alapanyag termelésben is szinte minden automatizált, mesterséges intelligencia által vezérelt volt. Az éghajlatváltozást sikerült kedvezően módosítani az MI számításai alapján. A világban jólét, bőség és béke köszöntött be. Erdő, s mező sosem volt még ennyire szép, ennyire buja, ennyire változatos, mióta sikerült tízszeresen koncentrálni a haszonnövény termesztő területeket a technika fejlődésének köszönhetően. 

Az élelmiszert termelő földeken mindent önjáró, önrepülő gépek végeztek. A vezérlő rendszerük egy globális adatközponthoz csatlakozott. A világ minden táján, minden növénykultúra minden fenofázisának minden mozzanata, minden adata rögzítve volt egy szuper kvantumszámítógépen, amely az éghajlati adatokat - a globálistól kezdve a helyi, szenzorokkal detektált mikroklímáig - figyelembe véve befolyásolta, kontroll alatt tartotta az egész rendszert. Ez a gép minden másodpercben annyit dolgozott, mint a világ összes számítógépe együttvéve. Energiaigényét a második kínai fúziós reaktor tudta csak fedezni.

A fejlesztéseknek köszönhetően egyre kevesebb olyan kémiai anyagot volt szükséges felhasználni, ami az emberi egészségre vagy a természeti környezetre, az élővilágra veszélyes lett volna. Az MI felismerte és kiszámolta, hogy kedvezőbb a mikroklímát oly módon befolyásolni, hogy azzal elejét vegyék például bizonyos gombabetegségek megjelenésének, mint inkább vegyszereket használni a kórokozók ellen.

A világ dúskált az egészséges élelmiszerben, a népesség jólétben gyarapodott a Föld minden országában. A transzport a Holdon és a Marson lévő kolóniák számára zökkenőmentesen biztosított volt. Az első felfedezők csillaghajója már úton volt az Androméda köd egy közeli, terraformálással lakhatóvá tehető bolygójára.