Ők azonnal, mi meg majd

Mi meg majd sohanapján?

A minap a tanárok. Tegnap a benzinár-sapka. Holnap majd a másik ársapka. Majd lehet egy kicsit a nyugdíjak vagy a cégnél az elmaradó fizetésemelésed. Vagy bármi, ami kényük kedvük szerint szükséges. Mi meg csak lesünk, mint a jószág a pajtában.

Bármit megtehetnek (velünk) és ha lehet, akkor azonnal. Ha nem tetszik, ha ellenvéleményed van, ha kritizálni mersz, akkor előfordulhat, hogy további erődemonstráció következik. Csúnya, neveletlen jószág vagy, odacsíptél a gazdának!

- Bevezették? - Beeeh. - Beszüntették? - Beeeh. - Bezárták? - Beeeh. - Képzelt beszélgetés egy kétkedő és egy-két két nem kelkedő között. Vagy hogy is nevezzem kedves, türelmes, képzeletbeli polgártársaim? Igazán érdeklődve várom a következő napok eseményeit.

Az ellenzéknél már csak úgy szikráznak a köszörűk. Fenik, fenik már firkászok, több a szikra, mint egy lakatosműhelyben, ahol még csillagszóró is van a már feldíszített fán. Na most gyerünk az ötletládába mindent, hogyan fogtok újra nekikkomunikálni. Majd lepattantok megint, mert a sallermester megtanította elhajolni őket minden pofonnak szánt hadonászásotok elől. 

Tényleg, egyéb iránt a legfőbb vezér a rossz hírek közlésekor merre szokott tartózkodni térben és időben? Melyik alternatív realitásban folytatja a harcot éppen? Ja, várjunk csak, hiszen még csak szerda van! Majd péntek reggelre kitisztulnak a fejek (kitisztul a fej) és az igazmondó rádióban reggel, igaz szavaival, lenyűgözve a közönséget elismétli: egyétek meg, amit főztem. 

- Azért főztem ezt, mert ez a csúcs, amit ki tudtam hozni a jelen helyzetben. Hiszen háború van, szankciók vannak, bpfrühhsszel van - kedves egészségére, folyton tüsszent - és itt minden ennek a következménye. Én személy szerint semmiért nem vagyok felelős és a kormányom sem. Mi csak reagálunk a golyózáport követően a lövészárokból. Dobunk vakon egy-két gránátot és nem nézzük kit talál el, de higgyék el, ez minden, amit tehetünk. Aki mást mond, az féknyúz.

Tényleg hogyan tovább?